Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pozsgai Györgyi - Jelek az ihlet horizontján

Szellemi és lelki kalandok láncolatán keresztül jutottam egyre beljebb és beljebb az olasz nép kultúrájának mélyebb rétegeibe. Vallomásomban felfedem annak titkát, milyen hatásokra kerültem közelebb és közelebb a barátságos, melegszívű taljánok lelki holdudvarához. Úgy tekintek ezekre az írásokra, mint eszmélkedéseim kikristályosodott barlangjából felszabadult drágaköveire vagy egy paradicsomi világra.

Az írások íve hátranyúl a földtörténeti korok mozgalmas, állandóan forrongó anyagiságáig, az ókori Rómáig, és az antikvitásból kinövő művészettörténeti korokba is betekintést enged. Azért olyan gazdag ez a kultúra, mert ünnepei mellett hétköznapjai is különös értékeket rejtenek. A természetet, a városokat, falvakat járva pillanatról pillanatra találni valami különöset, amely alkotói ihlet után vágyik. Minél többször jut el valaki az ország bármely pontjára, annál otthonosabban érzi magát. Már képes különös összehasonlításokra, amelyek leginkább a hangulatokban nyilvánulnak meg. Sirolo és Capri, Nápoly és Genova különösen megragadtak hasonlóságaikkal és különbségeikkel. Fontosnak tartom az embert és hagyományait, melyek a természet napsütötte melegét, a táj változatos színeit és a tehetség csodáját olvasztják magukba. Sajátos találkozásokat éltem meg élő és emlékké szépült emberekkel, műalkotásokkal, amelyek feledhetetlenek számomra. Aki szeretne elvonulni egy kis meditációra a szépség kinyíló birodalmába, javaslom, olvasgassa ezeket az esszéket!